↑ Return to 2014

Plébániai Esték – Biblikus gondolatok a templomról (2014.11.25.)

A Plébániai Esték sorozat eseményeként 2014. november 25-én Dr. Martos Levente Balázs atya (teológus, a Győri Hittudományi Főiskola főiskolai tanára, prefektusa) volt vendégünk az öttevényi Római Katolikus templomban. Előadása az „Isten temploma ugyanis szent, és ti vagytok az – 1Kor 3,17. címet viselte, melyből egy rövid beszámolót igyekeztünk készíteni Kedves Olvasóink számára.10958145_901593769871715_717113106_o 

Kr.e. 2 évezred végéig az egyiptomi birodalom az, ami jobbára benyomást gyakorolt Izraelre. Kr.e. 2 évezred végétől azonban már Mezopotámia gyakorolt hatást a zsidóságra.

Egyiptom temploma: Az egyiptomi templomok kapcsán először lehet, hogy a piramisok jutnak eszünkbe, de tudnunk kell azt, hogy a piramisokhoz kapcsolódtak templomok is. Önmagukban viszont nem tekinthetjük annak őket, mivel a piramisok csupán temetkezési helyek voltak. Az egyiptomi templomok egyik jellegzetessége az, hogy „udvaros elrendezésűek”. Az udvarok és kertek meghatározott rendet követnek: udvar, oszlopcsarnok, szentély. A keresztény templomokban nem különül el úgy a szentély a templomhajótól, mint ahogy ebben a kultúrában elkülönül e 2 hely. Az egyiptomi templomok sokkal nagyobbak lehettek, némelyik területén belül tavak is voltak. Fontos jellemzőjük még, hogy kezdettől fogva tükrözik az ég és a föld találkozását.10965470_901592583205167_793681910_n



Sumér templomok:
Az egyiptomi piramisok „testvérei” a Tigris és Eufrátesz folyók közrefogásában található mezopotámiai Zikkurátok. Ezek az épületek általában hét vagy kilenc emelet nagyságúak és a tetején található meg a szentély. A Legrégebbi zikkurátok tulajdonképpen már a Kr. e. 19. században megépültek, de ezeket olykor fel is újítják. Fontos tulajdonságuk, hogy belső termekkel rendelkeznek, melyek falain jellegzetes szimbólummal találhatóak, mint például a lótusz virág. A papság áldozatbemutatáson kívül a csillagászattal és írnoksággal is foglalkoztak.




10719541_901592456538513_764033060_nBabilon:
Leghíresebb temploma Marduk főistenné. Nabukodonozor Kr.e 587-ben elfoglalta és lerombolta Jeruzsálemet, fogságban hurcolta az elitet és a kézműveseket egész Babilóniáig vitték őket. Az ószövetség vallása eredetileg nem nagyon foglalkozott a teremtés kérdésével, hogy honnét a világ, de a babiloni fogság idejéből magukkal hoztak ilyen kérdéseket: H

 

10966923_901593003205125_2001420362_nZsidó nép temploma: Egy jó templom olyan, amiért az ember egyszerre érez tiszteletet, és ugyanakkor békét, mert Isten jelenlétében van.

A zsidóság a vallásában nagyon sokat ötvöz abból, ami az ókori világra jellemző, de kicsit át is alakítja azt. Kezdetben az egyes családfők mutattak be áldozatot, s csak később alakult ki – mikor az egyetlen zsidó templomot Jeruzsálemben megépítették, – hogy csak itt mutatnak be áldozatot. A családfők – mint áldozat bemutatók – helyét átveszi a papság intézménye. A sokféle szentély helyébe egyetlen szentély lép. Salamon király idejében ugyan vannak még más szentélyek is, de ő az aki felépíti az első templomot. 880px-19_Shrine_of_the_Book_005[1]Aztán később a lerombolása után Nagy Heródes – hogy kedvében járjon a zsidóságnak – újjá építteti, sőt meg is nagyobbítja a Jeruzsálemi templomot. Ezért ha valaki ma a Szentföldre látogat, ő Jeruzsálemben ennek a templomnak a romjait találja.

A zsidóság – szintén az ősi minta szerint – áldozatokat mutatott be, és ez része volt annak a különleges kapcsolatnak, ami őket Istenhez fűzte. A nép hűséggel tartozik Istennek a szövetség által és ezért cserében ők Isten választott népe.




Kereszténység temploma:

Jól tudjuk, hogy a kereszténység a zsidóságból indult el. A kereszténység kapcsolata Jeruzsálemmel, illetve a templommal kettős. Jézus földi életében, sőt az apostolok is tiszteletben tartották a Jeruzsálemi templomot másfelől Jézus az, aki megjósolja a Jeruzsálemi templom lerombolását.

krisztus[1]A kereszténység valódi temploma nem más azonban, mint Jézus saját testének temploma, ahogy János apostol megjegyezte. Jézus maga a szentély: Isten és az ember találkozásának a helye. „Ő lett az oltár, a főpap, és az áldozat” – szól az egyik prefáció.

Az áldozatok rendje teljesen megváltozott, ugyanis nem a kőből épült templom szentélye a legfontosabb hely, hanem Jézus Krisztus maga, aki az áldozatot bemutatja, és aki egyesül velünk, amikor mi áldozatot akarunk bemutatni.

 

Így lett egy kőből épített, szimbolikus helyből a templom Krisztus testévé, amely a közösség titokzatos valósága.

Az adott cikk linkje: http://otteveny.plebania.hu/esemenyek-unnepek/archivum/2014-2/plebaniai-estek-biblikus-gondolatok-a-templomrol-2014-11-25/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.