{"id":1396,"date":"2014-03-23T05:56:27","date_gmt":"2014-03-23T05:56:27","guid":{"rendered":"http:\/\/otteveny2.plebania.hu\/?p=1396"},"modified":"2019-05-28T06:00:03","modified_gmt":"2019-05-28T06:00:03","slug":"nagybojti-lelkigyakorlat-kunszigeten-2014-03-20-2014-03-22","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/2014\/03\/23\/nagybojti-lelkigyakorlat-kunszigeten-2014-03-20-2014-03-22\/","title":{"rendered":"Nagyb\u00f6jti lelkigyakorlat Kunszigeten (2014.03.20 – 2014.03.22.)"},"content":{"rendered":"\n

M\u00e1rcius 20-\u00e1n, cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n kezd\u0151d\u00f6tt egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk h\u00e1romnapos nagyb\u00f6jti lelkigyakorlata, melynek vezet\u0151je Dr. Luk\u00e1csi Zolt\u00e1n atya, rektor, sz\u00e9kesegyh\u00e1zi kanonok volt. Rektor atya a szentmis\u00e9k el\u0151tt 1 \u00f3r\u00e1val \u00e9s a szentmis\u00e9k alatt is a gy\u00f3n\u00f3k rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1llt, valamint lelkigyakorlatos szentbesz\u00e9dben sz\u00f3lt hozz\u00e1nk. P\u00e9nteken a szentmis\u00e9t megel\u0151z\u0151en Winkler Zsolt pl\u00e9b\u00e1nos tartotta a Keresztutat, melynek elm\u00e9lked\u00e9seit Boldog II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa m\u00e9g krakk\u00f3i b\u00edboros \u00e9rsek kor\u00e1ban \u00edrta, amikor VI. P\u00e1l p\u00e1pa megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra 1976 nagyb\u00f6jtj\u00e9n a p\u00e1pa \u00e9s a r\u00f3mai k\u00fari\u00e1ban hivatalt bet\u00f6lt\u0151 kuri\u00e1lis b\u00edborosok, valamint prel\u00e1tusok jelenl\u00e9t\u00e9ben a Vatik\u00e1nban lelkigyakorlatot tartott.<\/p>\n\n\n\n

Az al\u00e1bbiakban n\u00e9h\u00e1ny gondolatot adunk k\u00f6zre dr. Luk\u00e1csi Zolt\u00e1n atya elm\u00e9lked\u00e9seib\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Nagyb\u00f6jt annak az ideje, hogy fokozatosan igyekezz\u00fcnk krisztusiv\u00e1 v\u00e1lni, Krisztusra hasonl\u00edtani, Krisztus arc\u00e1t kialak\u00edtani \u00f6nmagunkban. Nagyb\u00f6jtben a vil\u00e1g nem v\u00e1ltozik meg k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk, hanem nek\u00fcnk kell megv\u00e1ltozni, hozz\u00e1adni valamit \u201ea szolg\u00e1latunk szokott m\u00e9rt\u00e9k\u00e9hez\u201d (Szent Benedek). \u00dagy kell \u00e9ln\u00fcnk, dolgozunk, \u00e9s tenn\u00fcnk a dolgainkat, hogy azzal mindig Krisztust k\u00f6vess\u00fck. Ez a vil\u00e1g azonban nem azt akarja, hogy az ember val\u00f3s arca mutatkozzon meg, ink\u00e1bb \u201ek\u00f6rbehazudjuk egym\u00e1st\u201d, s \u00edgy pr\u00f3b\u00e1ljuk meg elhitetni azt, ami nincs. Egyed\u00fcl a szeretet k\u00e9pes t\u00fall\u00e1tni a racion\u00e1lis megfontol\u00e1sokon, \u00e9s k\u00e9pes megcselekedni valami olyat, amib\u0151l megsz\u00fcletik maga a csoda. Krisztus k\u00f6vet\u0151j\u00e9nek lenni azonban sosem egyszer\u0171, soha nem is volt az. \u00dagy haszn\u00e1ljuk teh\u00e1t a f\u00f6ldi l\u00e9t\u00fcnk javait, kincseit \u2013 azaz Isten kegyelmeit \u2013 hogy m\u00e9lt\u00e1n nevezzenek minket Krisztus k\u00f6vet\u0151inek.<\/p>\n\n\n\n

Nek\u00fcnk, h\u00edv\u0151knek k\u00e9t dolgot nem szabad elfelejten\u00fcnk az \u00e9let\u00fcnkben: azt hogy kik vagyunk, \u00e9s hogy van Isten. Az embernek (g\u00f6r\u00f6g\u00fcl antroposz = felfele tekint\u0151) t\u00fal kell tekintenie a materi\u00e1lis vil\u00e1gon, mert \u201e\u00f6nmaga karikat\u00far\u00e1ja\u201d az, aki csak lefel\u00e9 tekint. Eml\u00e9kezn\u00fcnk kell arra, hogy az Isten nem hagyott benn\u00fcnket a porban, hanem \u00fagy emelt fel benn\u00fcnket mag\u00e1hoz, hogy \u00f6nmaga is lehajolt hozz\u00e1nk. Lej\u00f6tt k\u00f6z\u00e9nk a porba, \u00e9s maga is emberr\u00e9 lett. Rajtunk az Isten k\u00e9pm\u00e1sa van. Vissza kell adnunk magunkat teljesen az Istennek, \u00e9s ne foglalkozzunk hi\u00e1baval\u00f3 dolgokkal, amikor csak egy a fontos, az \u00f6r\u00f6k haz\u00e1nkhoz vezet\u0151 \u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9se. Gondoljunk M\u00e1ri\u00e1ra, aki minden ember k\u00f6z\u00fcl a legnagyobb hivat\u00e1st kapta, \u00e9s m\u00e9gis eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t teljes ismeretlens\u00e9gben \u00e9lte meg, s csak az \u00dar al\u00e1zatos szolg\u00e1l\u00f3ja maradt. De eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben ott volt mellette J\u00e9zus, a csoda, az Isten. A mi \u00e9let\u00fcnkben is minden cselekedet\u00fcnkben ott lehet J\u00e9zus, ez\u00e9rt v\u00e1lasszuk \u0151t, mag\u00e1t az \u00e9letet.<\/p>\n\n\n\n

Nem juthatunk el az Isten nyugalm\u00e1ba, ha l\u00e1zadozunk, s f\u00f6ldi gondjaink mindig megel\u0151zik a gondolkod\u00e1sunkban az Istent. Sokszor megk\u00e9rd\u0151jelezz\u00fck: tal\u00e1n nincs is k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk az Isten? Egy gyermek mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 m\u00f3don ragaszkodik a sz\u00fcleihez, \u00edgy nek\u00fcnk, feln\u0151tteknek is bizalommal kellene hagyatkoznunk az Istenre. Mindig magunk akarjuk megoldani a probl\u00e9m\u00e1inkat, s legfeljebb ha nem siker\u00fcl, akkor fordulunk k\u00e9ts\u00e9gbeesve az Istenhez, hogy mi\u00e9rt nem seg\u00edt. Azonban fel kellene fognunk azt, hogy Istennek a szolg\u00e1lata a legnagyobb szabads\u00e1g. A szabads\u00e1gra megh\u00edvott n\u00e9p mindig ember feletti v\u00e1llalkoz\u00e1shoz kezd, viszont ehhez ember feletti seg\u00edts\u00e9g is van. Isten soha nem \u00edg\u00e9rt b\u0151s\u00e9get, sem gondtalans\u00e1got, de a mindennapi kenyeret, \u00e9s a mindennapi bizonyoss\u00e1got, hogy itt van k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk, megadja nek\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n
\"\"<\/figure><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

M\u00e1rcius 20-\u00e1n, cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n kezd\u0151d\u00f6tt egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk h\u00e1romnapos nagyb\u00f6jti lelkigyakorlata, melynek vezet\u0151je Dr. Luk\u00e1csi Zolt\u00e1n atya, rektor, sz\u00e9kesegyh\u00e1zi kanonok volt. Rektor atya a szentmis\u00e9k el\u0151tt 1 \u00f3r\u00e1val \u00e9s a szentmis\u00e9k alatt is a gy\u00f3n\u00f3k rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1llt, valamint lelkigyakorlatos szentbesz\u00e9dben sz\u00f3lt hozz\u00e1nk. P\u00e9nteken a szentmis\u00e9t megel\u0151z\u0151en Winkler Zsolt pl\u00e9b\u00e1nos tartotta a Keresztutat, melynek elm\u00e9lked\u00e9seit Boldog II. J\u00e1nos P\u00e1l … <\/p>\n

Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1397,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[7],"tags":[15],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1396"}],"collection":[{"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1396"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1396\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1403,"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1396\/revisions\/1403"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1397"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1396"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1396"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/otteveny.plebania.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1396"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}